[HÍR] Málta- Erasmus mobilitási pályázat – beszámoló

Alig egy nappal az utolsó munkanap után indultunk hárman Máltára egy intenzív nyelvi kurzusra. Az ekkoriban szokásos több mint 3 órás reptéri késés és a majdnem 5 órányi várakozás után másnap hajnalban értünk a szigetre és alig kis idő és alvás után elkezdődött a tanfolyam. 

A továbbképzés

Az első alkalommal egy általunk kitöltött teszt eredményi alapján csoportokba osztottak minket,  diákokat, de ezt nagyon rugalmasan lehetett kezelni. Ha valaki úgy érzete, hogy túlságosan erős vagy gyenge csoportba került, akkor gyakorlatilag bármikor lehetett változtatni, akár többször is. 

Az én tanárom Simon kiváló oktatónak bizonyult, ahogyan a módszertan, a nyelvtan, a beszéd és a témák arányai is tökéletesek voltak számomra. Olyan témákat érintettünk, amelyek nemcsak érdekesek voltak, de a szókincsünk is fejlődött, TED előadásokat hallgattunk, időnként pontosítottunk egy-egy igeidőt vagy nyelvtani formulát, de a fő hangsúly a kommunikáción és a nyelvhasználaton volt. A 9-14.30-ig tartó időszak minden esetben nagyon intenzív volt, hiszen ez idő alatt csak angolul lehetett kommunikálni. Teljesen újdonság volt számomra, hogy a nyelvtani és a szómagyarázatok is angolul zajlanak. Én egészen biztosan magabiztosabb lettem a kommunikációmban. 

Maga a nyelviskola és az angol tanfolyam messze a legkiemelkedőbb része volt a máltai utazásnak. Hétvégén mindig sajnáltam, hogy nem lehetett iskolába menni.

A máltai Siófok

A nyelviskola különböző programokat is kínált. Mi Vallettába és a Mdinába mentünk a nyelviskolával, ahol buszos utazást és idegenvezetést biztosítottak. 

ST Julian, az a városrész, ahol nyelviskola és a szállásunk is volt. Ezt úgy kell elképzeljük, mint Siófokot vagy Ibizát, ahol 0-24 órában folyamatosan buliznak az emberek. Az utcákon folyamatosan hömpölygött a tömeg, nem volt a napnak egytelen olyan pillanat sem, amikor egy kicsit elnyugodott volna a város. Hiába volt a szállásunk pont egy nagyon csendes utcában, távolabb a nyüzsgő főúttól, mégsem lehetett normálisan aludni ez éjszakai állandó jövés-menés miatt. 

A nem alvás és a napközbeni folyamatos koncentrálás hosszú távon eléggé kimerítő volt, de azért igyekeztünk eljutni mindenhová, ahová érdemes. 

Programkavalkád

Valletta, Mdina és Rabat lenyűgöző volt, ezekbe a városokba többször is ellátogattunk. Rabatban természetesen a 100 éves pékségben a pastizzit is kipróbáltunk, amely Málta egyik nemzeti étele. 

Kisebb szervezést igényelt, de hétvégén eljutottunk Gozó szigetére, majd onnan a kék lagúnába is. Gozó tűnt a legélhetőbb helynek egész Máltán. A Gozó szigetén lévő Rabat nagyon hangulatos, szűk kis utcáiban szívesen sétálgattunk a Citadella megtekintése után. Ez volt az egyetlen hely, amelyet még nem folytottak meg a turisták.

Természetesen pontosan tudom, hogy avval, hogy ott voltunk, mi is a probléma részévé váltunk, de vannak olyan helyek Máltán, amelyek szinte élvezhetetlenek a turisták miatt. Gozó szigetén 37000-en laknak, de júliusig több mint 6 millió ember látogatott a szigetre. Ez azért egy elgondolkodtató szám. 

Voltak olyan helyek, amelyeket kifejezetten igyekeztünk kevésbé terhelt időpontban meglátogatni. Ehhez kedvező volt az iskolai időbeosztás, hiszen a suli végeztével próbáltunk a lehető legrövidebb úton hazajutni a hőség miatt, majd pár óra elteltével indultunk egy-egy programra.

Így jutottunk el a St Peters Pool-nak nevezett partszakaszhoz, ahol gyönyörű természeti képződményekben gyönyörködhettünk. A fiatalok inkább ugrálásra használták a különleges sziklaképződményt, de egy kicsit arrébb sétálva ezer és ezer kisebb-nagyobb kerek mélyedést vágott a víz, melyek alján megült a só, vízzel feltöltődve, pedig kis mini-fauna alakult ki ezekben a medencékben. 

Málta csodái

Innen 20-25 perc sétára található Marsaxlokk, Málta egyik leghíresebb kis halászfaluja, ahol a naplementét a helyi családok kitelepülése koronázta meg. A falu apraja-nagyja, kutyák-cicák mind kiültek a mólóra. Egyfajta közösségi élményt jelentett a nap elbúcsúztatása. 

Nagy élmény volt még a Bue Grotto megtekintése is, amit szerencsésen még a turistadömping és nyitás előtt sikerült megnéznünk. Innen mintegy 30 percnyi sétára találhatóak Málta megalitikus templomai. Az i.e 3000-ből származó építmények árnyékában az ember önkéntelenül is elgondolkodik önnön kicsinységén. 

Máltán az utazást többnyire Bolttal vagy Uberrel oldottuk meg, esetleg komppal vagy hajóval. Nem ez a legolcsóbb megoldás, de mivel többnyire hárman, négyen utaztunk, így az egy főre eső költség elviselhető volt. 

A legnagyobb probléma Máltán a hatalmas tömeg, a zaj és a kosz. Ez elsősorban a népszerű helyekre vonatkozik, főleg  St Julian-re, Sliema-ra és a Spinola Bay környékére. 

A nyelviskola természetesen makulátlanul tiszta volt, ami nem volt egyszerű feladat úgy, hogy az utcában éppen  építkezés útfelújítás zajlik. 

Kulináris tapasztalatok

Az árak alapvetően nem magasabbak, mint Magyarországon. Én hiányoltam a helyi piacokat, de Máltán nem igazán termelnek semmit, szinte minden ételt importálnak, így ez végülis teljesen érthető. A máltaiak nemzeti étele nyúl, én ezt kihagytan, de állítólag finoman és változatosan tudják elkészíteni. 

Minden más étel, amit ettünk kiváló volt. Semmilyen panaszt nem tudnék mondani. Talán a bőség zavara volt az egyetlen nehézség, hiszen az éttermek sokasága közül olykor nehéz választani. Mi többször ettünk ázsiai, thai vagy japán ételt, ezek is mind nagyon finomak voltak. 

Összegzésképpen: A nyelviskola és a kurzus kiváló volt. Málta nevezetessége, természeti adottságai lenyűgözőek, de a sziget pihenésre nyaralásra, strandolásra kevésbe alkalmas.

Csak néhány homokos part található Máltán, amelyek nagyon zsúfoltak és szemetesek. 

Ha engem kérdeznének, Málta meglátogatására inkább a téli szezont javaslom és mindenképpen nagyon kürültekintőnek kell lenni a szállásfoglalásnál, hogy lehessen valamennyit pihenni is. 

2024.07. 24. Mészáros Orsolya