LESS VIRTUAL MORE REAL (LEVIMORE) PROJECT – beszámolók

Hédi beszámolója

Átsétáltunk a Károly hídon, ami valami eszméletlen látvány volt számomra.

Megismertük a fogadócsaládokat. Úgy alakult, hogy Kira és én egy helyen laktunk. A lány anyukája nagyon aranyos volt, mielőtt jöttünk megpróbált néhány szót megtanulni magyarul, nagyon kis aranyos gesztus volt tőle.

Délután ellátogattunk a Zlíni állatkertbe. Mi hárman Katerinával megkerestük a Japánkertet, ami valami eszméletlenül nézett ki, szépen rendben volt tartva. Az állatkert után együtt elmentünk bowlingozni és pizzazni.

Tovább mentünk Buchlovicebe, ott a kertben volt szabadidőnk.

Nem volt elég időnk, hogy az egészet bejárjuk, mert hatalmas volt és varázslatos.

Ezek után elmentünk a Metal Zooba, ami nagyon menőn nézett ki, de voltak helyek, amik kicsit rémisztően hatottak számomra.

Kira beszámolója

Az utunk elég hosszasra sikeredett, mivel sajnos sokat késett a vonat, de ez az idő is jól telt, beszélgettünk és kártyáztunk.

Másnap az iskolájukban találkoztunk, ott megmutatták az érdekesebb termeiket, ugyanis ez az iskola foglalkozik robotikával és ilyesmikkel. Nagyon érdekes volt betekinteni.

Majd workshopok voltak, ahol a csoport egyik fele táncolt, mi pedig műanyag üvegekből készítettünk kulcstartókat és egyéb ékszereket.

Az állatkertből elmentünk bowlingozni, amit nagyon élveztünk, nagyon jó bonding experience volt. A többiek pizzáztak is, de nekünk Katerina anyukája készített lángost, ami eszméletlen finom volt.

Összességében nagyon jól éreztem magam és örülök, hogy egy ilyen programon vehettem részt.

Samu beszámolója

Kezdetben volt bennem egy kis aggály azzal kapcsolatban, hogy jó fej lesz-e az, akihez kerülök. De pozitív ember vagyok, ezért pozitívan fogtam fel a dolgokat. Megérkeztünk Prágába ott vártak minket a nagyon szimpatikusnak tűnő cserediák párjaink.

Nagyon jókat beszélgettünk, olyan érzésem volt, mintha ismernénk egymást a csehekkel és az olaszokkal már jó pár éve.

Kitaláltuk, hogy csinálni kéne egy karaokés estet. Nagyon sokat énekeltünk és táncoltunk és bevontuk a kedves Tanár Urakat is.

A cserediák párom elvitt egy kis faluba, ahol a nagyszülei éltek. És emiatt részt vehettem egy falunapon. Nagyon jól éreztem magam.

Nagyon jól éreztem magam a héten és már most hiányoznak a cserediákok.

Úgy, hogy még vonaton ülünk amikor írom ezt.

Patrik beszámolója

Az utazás előtti napon bevallom, kicsit ideges voltam miatta. Kicsit aggódtam milyen is lesz ez az utazás, sose voltam ilyenen. Az első interakciónk a cseh társasággal bőven felülmúlta a vártakat. Próbáltam minél előbb beszélgetésbe keveredni velük, ami elég sikeres volt. Onnantól nem volt megállás.

Egy nagyon barátságos és nagylelkű családhoz volt szerencsém, akikkel igazán elvittem a lottó 5-öst.

A legszebb élményem talán a Zlínben található állatkerthez kötődik, nem csak a csapattal eltöltött idő tette ezt emlékezetessé, hanem az állatkert nagyszerűsége is.

Igazán nem tudom mi újat tudnék írni róla, talán, amit nem lehet elégszer mondani, hogy mekkora és mennyire jó élmény volt ez számomra, ha lesz még ilyen lehetőségem, akkor vacillálás nélkül egy határozott IGEN a válaszom.