[HÍR] Hollandia – ERASMUS+ Job-shadowing

Helyszín: Amersfoort, Farel College
Időszak: 2025.november 17-21.

Amersfoorti tartózkodásom legnagyobb élménye a holland iskolai rendszerbe való betekintési lehetőség volt. A rendszer ott is sérülékeny, és sok ponton hasonlít a magyarhoz. A legnagyobb különbözőséget abban láttam, hogy anyagilag és társadalmi megbecsülést tekintve a hollandok jóval előrébb tartanak. A tanár személyes mozgástere nem tűnik lényegesen bővebbnek, de ezt annyira nem tudtam megfigyelni, mint a szerkezeti jellemzőket, illetve azt az alapvető emberi viselkedést, ahogy a tanár-diák egymással kommunikál. A létszámokkal kapcsolatban: eléggé változó volt az összkép, de harminc fős osztályt egyet se láttunk. Inkább volt jellemző a csoportbontás, a 10-20 fő körüli csoportok tanítása.

Mi fér bele 70 percbe?

Az órák 70 percesek. Mindegyik ugyanúgy épült fel alapvetően: az óra egyik fele az új anyag főleg frontális, prezentációkkal és kérdés-válasz formában történő átadása, majd a gyakoroltatás. Ez meg is felel a tanulás klasszikus támogatási folyamatának. Az új anyag után van idő az elmélyítésre, a gyakorlásra is. A korrepetálási és továbbtanulási támogatás is hasonló. Van egy kijelölt nap (a kedd), amikor a gyerekek azon része, akik gyengén teljesítenek, dél körül még benti tanulásra kényszerülnek, míg mások rövidebb nappal végezhetnek. Az órák száma is hasonló. Ezekkel a 70 perces órákkal, amelyekből 5 van egy nap, kijön a 45 perces órákkal számolt napi 7-8 óra, tehát a terhelés időben megfelel a magyar rendszernek.

Holland iskolarendszer

A középiskolák rendszere némileg eltér a magyartól. Bár felfedezhető a szakközép-szakgimi-gimi vonal, az átjárás elképzelhető egy iskolán belül is, míg nálunk ehhez többnyire iskolát kell váltani. Van görög- és latinoktatás a legmagasabb középiskolai típusban, de ilyen a mi iskolánkban nem volt. Volt viszont kétnyelvű oktatás. Mi főleg angol nyelven zajló órákat látogattunk, de volt közte néhány holland is.

A látogatott órák száma magas volt. Sok és sokféle órát láttunk, a legtöbbször különböző osztályok részvételével, így széles spektrumot sikerült megfigyelnünk. A színvonal nagyjából egységesnek és magasnak mondható. A kiemelkedő osztályok abban voltak a legjobbak, hogy az oda járó gyerekek különösen együttműködőek. Náluk nincs szükség motiválásra, vagy biztatásra a feladatvégzéshez. Maguktól is aktívak, önálló véleményt a többségük könnyen és szívesen fogalmaz meg. Önálló munkára inkább alkalmasak, mint nem. Fegyelmező eszközök ugyan vannak, azokat alig kellett használniuk a tanároknak a gyengébbeknél is.

Magasfokú vitakultúra

Érdekes tapasztalat volt a vitaóra. Akik erre jelentkeztek, egy külsős oktató segítségével vesznek részt egy országos versenyben. A vitakultúrájuk igen fejlett. Akinek mondandója volt, felállt a helyéről, és türelmesen várta, míg szót kapott. A kifejtett véleményüket érvekkel és magas szintű angolsággal képviselték. Öröm volt nézni és hallgatni.

Módszertan

Módszertanilag a legérdekesebbek számomra a történelem- és a kultúra órák voltak. A tanultak közül különösen tanulságos volt az a történelemóra, ahol a tananyagot rengeteg mozgással, sok topikváltással vezette végig a 70 percen a tanár. Meg is állapítottuk, hogy a célközönségnek (itteni rendszerben hetedikes korúak voltak) a legjobb módszert használta a kolléga. Az is igaz viszont, hogy minden órát ilyen pattogós ritmusúvá és változatossá csak akkor lenne lehetőségünk alakítani, ha kevesebb órát kéne tartanunk. A kolléga is bevallotta, hogy nem minden órája ilyen.

A másik érdekesség a novellaértelmezés volt. Képregénybe illesztették bele a tanulnivaló szövegnek az eseménysorát.

Ez egyszerre kreativitásra és játszva gondolkodásra készteti a fiatalokat. Itthon mindenképp ki fogom próbálni.

Ezeken kívül appokat, tematikus oktatási platformokat is láttunk működés közben, és további, kisebb léptékű módszertani fogásokat, amelyeket szintén érdemes átemelnünk, kipróbálnunk, és ha sikeresen működnek, akkor megmutatnunk a kollégáinknak itthon is.

Hegoczki Imre – történelem és magyar tanár