[HÍR] Erasmus+ mobilitási beszámoló – Sedat Karan Anadolu Lisesi

2025 májusában lehetőségem nyílt arra, hogy Erasmus+ mobilitás keretében szakmai látogatáson (job shadowing) vegyek részt Törökországban. A Bursa kerülethez tartozó Mustafakemalpaşa település Sedat Karan Anadolu Lisesi nevű középiskolájában voltam. A program célja az volt, hogy tanárként közvetlen tapasztalatokat szerezzek a török közoktatás működéséről, és lehetőségem nyíljon összehasonlítani azt a hazai gyakorlattal – különösen földrajztanárként.

A török közoktatás

A program során konzultáltam az iskola vezetőségével, munkaközösség-vezetőkkel, valamint több szaktanárral is. Részt vettem tanórákon, főként földrajz, történelem és idegen nyelvi tárgyak esetén. Ezeken kívül megfigyeltem az oktatásszervezés, a tanítási módszerek és a tanulói viselkedéskultúra főbb jellemzőit. A tanár-diák kapcsolat jelentősen hagyományosabb és tekintélyelvűbb, mint amit Magyarországon megszoktunk – mégis működőképes, sőt kifejezetten gördülékeny és fegyelmezett tanórai környezetet eredményezett. A tanulók tiszteletteljes viselkedése, a tanári jelenlét és a strukturált óravezetés egymást erősítő elemei voltak a mindennapoknak.

Digitális és offline oktatás szimbiózisa

Megfigyeltem, hogy bár az iskola kevésbé digitalizált, a tanárok mégis alkalmaznak digitális tartalmakat, például török nyelvű, interaktív, vizuálisan támogatott tananyagokat, különösen a földrajzórákon. Ezek az eszközök jól szemléltették a tematikus térképeket, ábrákat és természetföldrajzi folyamatokat. Ezekből több példát is összegyűjtöttem, és a hazai gyakorlatba is be szeretném illeszteni. Elsősorban földrajztanár kollégáim számára szeretnék ezekből inspirációt adni. A látottak megerősítettek abban, hogy a leghatékonyabb tanulási környezet akkor valósul meg, ha a digitális és az offline módszerek tudatosan, egymást kiegészítve jelennek meg az órákon. Ugyanakkor tapasztalataim is megerősítették, hogy egy digitálisan fejlettebb iskolai környezet – mint amilyen például az Európa 2000 modell – szélesebb eszköztárat és nagyobb rugalmasságot biztosít a pedagógusoknak.

A pedagógia, mint egyetemes nyelv

A program számomra nemcsak szakmailag, hanem emberileg is meghatározó élmény volt. A török kollégák rendkívüli nyitottsággal és vendégszeretettel fogadtak. A kulturális különbségek ellenére hamar közös hangot találtunk, ami azt mutatta meg számomra, hogy a pedagógia egy egyetemes nyelv, amely összeköti a tanárokat a világ bármely pontján. A közös beszélgetések, reflexiók és hétköznapi tapasztalatcserék fejlesztették interkulturális kompetenciámat, alkalmazkodóképességemet és empatikus készségeimet. Ezek a kompetenciák a jövőben nemcsak nemzetközi együttműködésekben, hanem a hazai sokszínű tanulói közegben is kulcsfontosságúak lesznek.

Összességében a mobilitás megerősített a tanári hivatás fontosságában, és új lendületet adott a szakmai fejlődésemhez.

Vincze Attila