[HÍR] Projekttalálkozó Madridban – tanári beszámoló
Social Service for Schools – Erasmus+ project
Ötödik koordinátori meeting és tréningek
The Social Service for Students, as a Complex Institutional Innovative Programme
Madrid, Spanyolország
2022. május 8-13.
Az idei tanév utolsó utazására májusban került sor, négy tanárunk (Szabó Zsófia, Tánczos Tímea, Szalánczy Gábor, Szöllősi Judit) és három diákunk (Horváth Vivien 11.K, Schlégl Petra 10.K, Nguyen Phuoc Quynh Anh 11.L) vett részt a madridi mobilitásban. Ezúttal is rengeteg élménnyel, új ismerettel és barátsággal gazdagodtunk, sok jó gyakorlatot és ötletet hoztunk haza, és egy nagy adag motivációt kaptunk a közösségi szolgálati tevékenységek további fejlesztésére.
0. nap (május 7., szombat) – utazás és spanyol fogadtatás
Szombat délelőtt a budapesti reptéren találkozott a csapatunk, hogy egy három és fél órás repülőút után megérkezzünk Madridba. A spanyol diákok már itt vártak bennünket, és egy nagyon kedves gesztusként segítettek nekünk elmetrózni a hotelig. Már itt megtapasztalhattuk a „social service” egy példáját – diákok önkéntesen segítenek, közben önállóságot, tájékozódást, kommunikációt, idegen nyelvet gyakorolnak. Néha a legegyszerűbb dolgok is nagyon hatékonyak!
A szállásunk egy modern és kényelmes szállodában volt egy nyugodtabb városrészben, félúton a központ és a partner iskola között, így nagyon egyszerű volt a közlekedés a hét során. Ekkorra már mindenki nagyon éhes volt, úgyhogy egy környékbeli baszk étteremben folytattuk a programot, ami nagyszerű bevezetés volt Spanyolország konyhájába, az itt tapasztalt vendégszeretet pedig megalapozta a hét hangulatát.
1. nap (május 8., vasárnap) – ismerkedés és közös alkotás
Bár vasárnapra esett a program első hivatalos napja, mégis népes és lelkes csapat várt minket reggel az iskolában. A hivatalos megnyitó után mindenki kapott egy ajándékcsomagot, benne például madridi látványosságok ajánlójával. A már megszokott módon minden iskola készült egy beszámolóval saját intézményéről és közösségi szolgálati (social service) tevékenységeiről, amit a diákok természetesen angolul adtak elő, és elkezdődtek a csapatépítő játékok is.
Az első hosszabb szünetet az iskola udvarán töltöttük, megnéztük közben a közösségi kertet, amit egy helyi szervezettel karöltve készítettek, hogy a diákok első kézből tanulhassanak kertészkedésről, helyi, szezonális növényekről, komposztálásról, környezettudatosságról. Nagyon jó példája annak, hogyan tud egy iskola és egy szociális intézmény együttműködni. A szünet egyik fénypontja a friss churros volt forrócsokival, tipikus spanyol uzsonna.
Amíg a koordinátorok egy külön teremben tartottak megbeszélést, a diákok egy művészeti foglalkozáson vettek részt, ahol erősítették az összetartozást: vegyes nemzetiségű csoportokban kellett létrehozniuk egy közös alkotást, aminek üzenete a szolidaritás volt. Nagyon élvezték ezt a közös alkotói tevékenységet! Ez volt a héten az egyik első példája annak, hogy a Conde de Orgaz iskolában hogyan ötvözik a művészeteket a társadalmi felelősségvállalással.
Egy kis kulturális programon is részt vehettünk, az iskola két tehetséges diákja flamenco bemutatót és workshopot tartott nekünk. Szuper hangulat kerekedett, amit egy tematikus fotósarokkal koronáztak meg.
A spanyol hagyományok vonalát folytatva egy paella-partit szerveztek nekünk az iskola munkatársai a kertben, majd jóllakottan indulhattunk a késő délutáni szabad programban felfedezni a várost. A projektben résztvevő tanulók már első nap nagyon jól összebarátkoztak, úgyhogy a szabadidőben a spanyol diákok elhívták egy spontán városnézésre a többi nemzet fiataljait, akik lelkesen csatlakoztak.
2. nap (május 9., hétfő) – spanyol szervezetek bemutatkozása
Hétfő délelőtt egy nagyon izgalmas programon vehettünk részt: az iskola meghívta az összes szervezetet, akikkel együtt dolgoznak, és a színházteremben mind bemutatkoztak a résztvevőknek. Érdekesség, hogy az összes szervezet kifejezetten az iskola környékén, az Hortaleza negyedben végzi tevékenységét. Úgy látjuk, hogy fontos, hogy a fiatalok az önkéntes tevékenységükön keresztül is kapcsolódjanak környezetükhöz, és itt ez abszolút megvalósul.
Egy helyi rádiót is meghívtak a szervezők, akik egyenesen a színpadról közvetítették az eseményt, tovább erősítve a lokális összefonódást és a disszeminációt.
Az egyik legérdekesebb bemutatkozó szervezet kifejezetten fiatal lányoknak szól, ahol brazil dobolást tanulhatnak, és gyakran fellépnek helyi rendezvényeken, demonstrációkon. Így egyszerre erősítik az összetartozás érzését, vonják be a művészetet, kreatív tevékenységet, és a demonstrációkon keresztül kapcsolódnak különböző fontos ügyekhez, erősítve a szociális érzékenységet és a demokratikusságot. Sok tag kifejezetten hátrányos helyzetű, így nagyon fontos, hogy ingyen tudnak részt venni ebben a klubban. Néhányan élőben is bemutatták tudásukat a színpadon, felrázva a közönséget.
Mivel ezen a napon ünnepeltük az Európa napot is, a koordinátori meeting idején a diákok és a tanári tréningen résztvevő tanárok meglátogattak egy közeli általános iskolát, a Luís Cernudát. Itt osztályteremről osztályteremre vonult a csapat, és a kisdiákok bármilyen kérdést feltehettek nekik. Remek élmény volt ez az összes résztvevőnek, és különösen jó nyelvgyakorlási lehetőség a kicsiknek. Erősítette az európaiság érzését mindenkiben.
Délután egy nagyon izgalmas tárlatvezetésen vettünk részt a Prado múzeumban az iskola egyik tanárának köszönhetően, ahol olyan híres műveket is láthattunk, mint Boschtól a Gyönyörök kertje, Velázqueztől a Las meninas, vagy Goya fekete festményei.
3. nap (május 10., kedd) – a legemlékezetesebb nap
A kedd délelőtti program volt az egyik legemlékezetesebb számunkra. Az iskolában bemutatták a P.O.V. – Retrato de un adolescente, azaz „P.O.V. – Egy tinédzser portréja” című színdarabot, amire egész évben próbáltak a Conde de Orgaz Gimnázium, az El Encinar és a CACYS Manzanares diákjai. Ez utóbbi kettő olyan intézmény, ahol informális keretek között foglalkoznak fiatalokkal, sokszor hátrányos helyzetűekkel.
Elmondásuk szerint a folyamat ősszel indult, és először – tanárok vezetésével – rengeteget beszélgettek a tinédzserek életéről, problémáiról. Ezután ezeket az élményeket gyúrták egybe egy nagyon megható és elgondolkodtató színdarabbá, ahol minden diák szerepét a saját élete inspirálta. Azok számára, akik nem tudtak spanyolul, az egyik spanyol diák önkéntes munkában lefordította az egész szövegkönyvet. Ez az inklúzió egy csodálatos példája!
Igazán felemelő érzés volt látni, hogy a különböző közegekből érkező diákok az év során összecsiszolódtak, egymást maximálisan támogatták, és sikerült egy olyan biztonságos teret kialakítaniuk a szervezőknek, hogy a fiatalok teljes őszinteséggel tudtak megnyílni egymás és a közönség előtt. A főképp tanárokból és diákokból álló közönség vastapssal ünnepelte az előadást, és közben kiderült az is, hogy az egyik szereplő nagyon szeretne a Conde de Orgazba járni, amit minden társa lelkesen támogatott. Hetente egy délutánt áldoztak mindannyian a szabadidejükből a próbákra, és a csapatot elnézve egyáltalán nem bánták meg.
Ezen a programon keresztül is megtapasztalhattuk, hogy a művészetek hogyan tudják egymáshoz közel hozni a különböző társadalmi rétegeket, hogyan nyitnak meg kapukat, és hogyan adnak célt és társaságot azoknak is, akik egyébként lehet, hogy „elkallódnának”. Az ilyen tevékenységek erősítik a szociális kapcsolatokat, ami annyira fontos a boldog, kiegyensúlyozott élethez.
A délutánt Madrid felfedezésével töltöttük. Elmetróztunk a városközpontig, ahol néhány óra szabadidő után egy közös városnézésre indultunk egy nyitott tetejű emeletes busszal. A tikkasztó melegben egy nagyon kényelmes módja volt ez a város nehezebben elérhető pontjainak a megismerésére is, és a diákok különböző dalok éneklésével fokozták a hangulatot. A napot a Retiro parkban zártuk, ahol a fák alatt hűsölhettünk egy kicsit, és megnéztük többek közt a 2004. március 11-i terrortámadás áldozatainak emlékművét is.
4. nap (május 11., szerda) – búcsúest
Ismét egy mozgalmas nap állt előttünk. Reggeli után rögtön várt minket a busz, hogy a városon kívül fekvő Miguel Catalan Gimnáziumba vigyen minket. A spanyol partnerek azért választották ezt az iskolát, mert igazán élen járnak az önkéntes tevékenység és a service learning, social service témájában. Spanyolországban ez az APS program, „aprendizaje por servicio”, azaz „szolgálaton” keresztül tanulás.
Ez az attitűd már belépéskor szembetűnő: a bejárat mellett egy szíriai lány óriási portréja látható és háborúellenes üzenetek, amiket a diákok írtak fel. Mindez régi CD-tokok újrahasznosításával készült, így egyetlen projektben erősítették a szociális érzékenységet, a környezettudatosságot, a kreativitást és a művészeteket.
A délelőtt folyamán a gimnázium három munkatársa bemutatta nekünk a náluk zajló projekteket, és számtalan jó példát láttunk, ami kapcsolódik a témánkhoz. A diákok ki is próbáltak néhány kísérletet, hiszen a legjobban akkor tudunk megtanulni valamit, ha a gyakorlatban is megtapasztaljuk!
A délutánt Alcalá de Henares megismerésével töltöttük, a híres író, Miguel de Cervantes szülővárosában. A hőség nem könnyítette meg a városnézést, de az egyetem gyönyörű épülete mindenkinek nagyon tetszett.
Madridba visszaérve ismét az iskolába mentünk, ugyanis máris eljött a búcsúeste ideje. Először a színházteremben gyűltünk össze, hogy ünnepélyes keretek között minden résztvevő megkapja oklevelét. Itt is lenyűgözött minket a spanyol diákok lelkesedése, akik az összes tanárt és tanulót hatalmas tapssal és kedves, személyre szóló dalocskákkal ünnepelték. Ez a pozitív hozzáállás jellemezte őket egész héten, és a többi nemzet teljes mértékben tudott kapcsolódni ehhez az eufórikus hangulathoz. A saját diákjainkon is azt láttuk, hogy pár nap alatt is szoros barátságot kötöttek a többiekkel, és volt, aki teljesen kinyílt korábbi zárkózott énjéhez képest.
A hivatalos ceremónia után az udvaron folytattuk az estét, ahol zenével, spanyol finomságokkal és egy kis meglepetéssel készültek a szervezők. Egy asztalon papírlegyezőket találtunk, mindegyiken egy-egy diák nevével. Erre írhattak egymásnak kedves üzeneteket. Nagyon jó ötlet volt, mindenki lelkesen írt, és kíváncsian leste, hogy az ő legyezője milyen gyorsan telik meg. Örök emlék lesz!
Ahogy azt már megszokhattuk a korábbi utazásokon, most is nagyon szoros kapcsolat alakult ki a különböző nemzetek diákjai között, ami nagyon megható, elérzékenyült pillanatokhoz vezetett a búcsú idején. Sokan azóta is tartják a kapcsolatot, és reméljük, hogy lesz még lehetőségük találkozni.
5. nap (május 12., csütörtök) – Enredadero, Toledo
A hivatalos program utolsó napját ismét a Conde de Orgaz Gimnáziumban indítottuk, ahonnan elsétáltunk az El Enredadero szervezet helyi központjához. Ezeket Madrid különböző pontjain alakították ki, és céljuk, hogy a helyi fiataloknak legyen egy olyan terük, amit a kedvükre használhatnak, saját céljaik szerint formálhatnak. Ez a helyszín a legújabb a listában, így még most zajlik a népszerűsítés, de már kezdik megtalálni a lehetőséget a helyi fiatalok. Úgy kell elképzelni a helyet, mint egy modern klubhelyiséget, ahol rendelkezésükre áll az infrastruktúra, hogy táncórát, filmklubot vagy éppen vitaestet szervezzenek – a lehetőségeknek leginkább csak a fantáziájuk szab határt.
Nagyon fontos felismerés, hogy a fiataloknak szükségük van a társas kapcsolatokra, az értelmes szabadidős tevékenységekre, hogy elkerüljék a pszichológiai problémákat vagy épp a függőségeket. Egy egészséges társadalomban célokat, és a célok eléréséhez lehetőséget kell biztosítani az embereknek. Az Enredaderók ezt segítik. Noha erre forrásokat is kell biztosítania az államnak vagy a településnek, hosszútávon ez egy olyan befektetés, ami megéri, mert kevesebbet kell költeni a közbiztonság fenntartására, vagy éppen egészségügyi kiadásokra.
Azon túl, hogy megtudtuk, miről is szól az Enredadero, egy másik, közeli iskola diákjainak beszámolóját is meghallgattuk egy Erasmus+ projektről, ami spanyol, olasz és holland résztvevőkkel zajlik. Mindig jó egymás munkájából inspirálódni, és motiváló mások sikeres projektjeiről hallani!
A szabad délutánt kihasználtuk egy kis kirándulásra, és megnéztük Toledo városát. Bár a vonatozás izgalmasra sikerült, szinte olyan körülményes volt vonatra szállni, mint repülőre, de megérte a bonyodalmakat, mert igazán szép történelmi helyeket láthattunk a Kasztíliai Királyság egykori fővárosában. Különlegessége, hogy évszázadokon keresztül élt itt békében az iszlám, a keresztény és a zsidó közösség, és erre ma is nagyon büszkék az itt élők. Ma méltán az UNESCO Világörökség része.
6. nap (május 13., péntek) – ráadás nap
Bár a hivatalos program véget ért, még egy napot tölthettünk Madridban, amit további városnézésre és múzeumlátogatásra használtunk ki, diákjaink pedig még egyszer találkozhattak új barátaikkal szabadidejükben. Másnap, szombaton pedig korán reggel indultunk haza, de még hetekig tartott feldolgozni azt a rengeteg élményt, amit átéltünk.
Szöllősi Judit tanárnő
Személyes vélemények, benyomások, tapasztalatok:
Tanárként a következő dolgokat láttam, amit szeretnék beépíteni a munkámba, vagy ami inspirált:
Az a fajta mentalitás, ami az egész nemzetet jellemzi, irigylésre méltó. Nekik tényleg igazán szívből és lélekből jön az, hogy önkéntesen tegyenek valami jót a társadalomért. A diákok által összerakott, majd elő is adott színdarab is tökéletes bizonyítéka ennek. Rengeteg délutánt áldoztak arra a tanév során, hogy létrejöhessen a rendkívül színvonalas előadás. Példaértékű, ahogy a diákok és a tanárok az önkéntesség fogalmához állnak. Nekik teljesen beépült ez a hétköznapjaikba, tényleg szívvel-lélekkel van benne mindenki. Nagyon jó lenne, ha ebből sokmindent sikerülne átültetni a mi társadalmunkba. A diákok iskolán kívüli szerepvállalása is hihetetlenül erősen van jelen, tanáraik pedig igazi mentorként vannak ott nekik. Megható volt látni ezeket a kapcsolatokat. Ami az egyik legjobban megmaradt bennem, hogy a diákok mernek és lehetnek is önmaguk. Felmerik vállalni minden érzésüket, kiadják ezeket magukból és rengeteg támogatást kapnak cserébe. Szeretnék olyan tanár lenni, akikben a gyerekek ennyire megbíznak és meg merik mutatni önmagukat.
A Social Service projekt és az iskolai IKSZ rendszerünk a véleményem szerint a következő dolgokat tudná hasznosítani a meetingből:
A közösségnek hatalmas ereje van, ezt gyakorlatilag minden országban megtapasztaltuk, de mivel ez volt az utolsó út, itt érződött a legjobban. Sok diák régi ismerősként üdvözölte egymást, az újabbak pedig alig várták, hogy megismerhessék a többieket. Már az utazás előtt létrehoztak egy csoportos beszélgetést, hogy mire találkoznak, már meglegyen a kapocs. Nagyon jó lenne, ha nálunk is ilyen erős lenne a diákközösség, ha tudnák egymást motiválni, projektekben való közreműködésre ösztönözni. Szeretném, ha a mi diákjainkat is tudnánk érzékenyíttetni és nyitottabbak lennének a hátrányos helyzetű, valamilyen fogyatékossággal élő személyek, vagy akár idősebb generáció felé, hogy nekik is szívből jöjjön az, hogy segítenek, ne csak a kötelezőt akarják letudni. Tanárként és a diákok IKSZ-es segítőjeként maximálisan törekedni fogok arra, hogy elinduljunk ezen az úton.
A legjobb szakmai és személyes élményem a meetinggel kapcsolatban:
A legjobb szakmai élményem az volt, amikor a szolidaritás jegyében kellett közösen, a többi nemzettel együttműködve létrehozni egy különleges technikát igénylő festményt. Nem is tűnt fel közben, hogy mennyire fontos üzenete van a feladatnak, annyira élveztem a munkát, pedig a kézügyességem megrekedt valahol általános iskola második osztályában. Az, hogy minden nemzetből került egy-egy ember a csapatba, igazán tanulságos volt. Jó volt megtapasztalni, kinek mit jelent a művészet, a szolidaritás és hogyan ötvözik a kettőt. Mindenki meghallgatta a másikat és együtt jutottunk közös nevezőre, senki nem próbálta meg a saját akaratát érvényesíteni úgy, hogy közben nem hagy érvényesülni másokat.
A nemzetközi kapcsolódás számomra nagyon meghatározó volt. Az interkulturális közeg szeretete miatt lettem MID tanár is, így nekem ez tényleg az egyik legfontosabb eleme volt. Személyes élményként több dolgot is szeretnék kiemelni. A kultúra teljesen magával ragadott, a város csodás volt, az ételek pedig kiválóak. Szívet melengető volt látni, hogy az egyik legvisszahúzódóbb, legcsendesebb diákunk az utazás során mennyire kinyílt és ki is emelte, hogy örökre megváltoztatta ez az utazás. Ezért is csináljuk ezt az egészet, így ez óriási siker. Itt is megmutatkozik, hogy a közösségnek és a nyitott hozzáállásnak mekkora ereje van, hiszen ez a diák is emiatt mert nyitni, változni. Átitatódott az ottani mentalitással, elmondása szerint ezt szeretné is továbbadni a mi diákjainknak is.
Nem mehetek el amellett, hogy egy fantasztikus csapattal vehettem részt a projektben, akik egytől-egyig csodálatos emberek. Ez az egész azért is lehetett ennyire sikeres, mert pont ezekkel az emberekkel vehettem benne részt. Szabó Zsófia tanárnő
