[HÍR] Erasmus+ találkozó Hollandiában

“Don’t teach, educate!” Ez a legfőbb üzenete annak az egy hétnek, amit Hollandiában töltött négy európás tanár a Social Service for Schools Erasmus+ projekt legutóbbi találkozóján.

2019 őszén az Európa 2000 Gimnázium rendezte meg a budapesti Kick-off Meetinget. Akkor még nem gondoltuk, hogy két évet kell várni a következő találkozóra. A covid miatt azonban csak online megbeszéléseket lehetett tartani ebben a hosszú időszakban, és – az online oktatáshoz hasonlóan – hiányzott a személyes kapcsolat, ami elengedhetetlen az igazi tapasztalatcseréhez. Idén októberben viszont végre megvalósult a rég várt holland meeting Zeist városában a De Breul Középiskola szervezésében. 

A projektben öt ország – Magyarország, Görögország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia – egy-egy iskolája, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vesz részt. Iskolánk négy résztvevő tanárát kérdeztük a Hollandiában töltött hetükről. 

– Hogyan kell elképzelni egy ilyen hét programját? 

Szöllősi Judit: – Sajnos a vírushelyzet miatt diákok nem utazhattak velünk, ezért a szokásostól kicsit eltérő volt a program. Az egy hét alatt beszámoltunk arról, hogy eddig ki mivel dolgozott, megbeszéltük, hogy mire van még szükség, hogy a tervezett szellemi termékek elkészüljenek, és a Máltai Szeretetszolgálat bemutatta többek közt az iskolai közösségi szolgálat megkönnyítésére létrehozott honlapot, amire ezekben a hetekben regisztrálnak az európás diákok. A legfontosabb azonban talán az volt, hogy betekintést nyertünk a holland oktatási rendszerbe, és legfőképp abba, hogy Hollandiában hogyan fonódik össze az önkéntesség és az oktatás. Ezen kívül persze egy-két kirándulásra is jutott idő, jártunk Utrechtben, Amszterdamban és egy festői kis halászfaluban, Merkenben is. És rengeteg sült krumplit ettünk!

– Tanárként milyen inspirációk érték a csapatot?

Tánczos Tímea: – Számtalan jó dolgot láttam, főként az iskolabejárás során. Inspiráló volt látni, hogy egy műhelyként funkcionáló tanteremben mennyi kreatív lehetőség nyílik a diákok számára. Én, a média oktatást bár média teremben és azon kívül is folytatom, sok ötletet kaptam arra, hogy az óráimat miként építsem fel úgy, hogy a csoportmunka folyamatok még kreatívabb teret kapjanak.   

Szalánczy Gábor: – Nagyon tetszett az, hogy több holland tanár munkájában a jelenkor valós problémáin van a hangsúly, ezekre keresnek megoldásokat a diákokkal. Kiemelt a pedagógiai munkában, a jelen életünkhöz való kapcsolódás, különös tekintettel az állampolgári ismeretekre, illetve a demokráciára való nevelés.  

Emellett jó gyakorlatnak tartom, hogy számos tantárgynak saját szakmai terme, az iskola épületén belül jól elkülönített szakmai része van (dekoráció, szakmai fal, faliújság), holland gyakorlat a szakmai laborok kialakítása. Nagyon jó lenne egy saját, történelem tárgyú és egyéb szakmai terem (labor) kialakítása, amelyek szakmai műhelyként tudnának működni, lehetőséget teremtve a szakköri és egyéb szakirányú munkára.  

A projektszemlélet, a team munkában történő, kollaborációra építő, problémamegoldó, gyakorlatorientált és kreativitást erősítő módszertan átvétele és beépítése mindenképpen tanári céljaim közé kerültek, mert azt látom, hogy ezek a XXI. századi tanár eszköztárának alapelemei.   

Ami még nagyon előremutató példa volt, az a képesség-, vagy kompetencia alapú mérési-, és értékelési rendszer alkalmazása. Ez nem az érdemjegyekkel történő értékelést erősíti, hanem a tanulók személyiségének és képességeinek azon vonásait vizsgálja és értékeli, melyek a valós, mindennapi élet, valamint munkavégzés során kerülnek előtérbe. 

Szabó Zsófia: – A látottak hatására eldöntöttem, hogy többet fogom mozgatni a gyerekeket órán. Nagyon tetszett, hogy a termen belül ilyen sok mozgási lehetőségük volt. Néha szeretnék olyan órákat tartani, ahol megmutatom nekik, hogyan tudják használni a fontosabb programokat (Excel, Word, PowerPoint). Többször fogunk kimenni a természetbe, nagyon inspiráló volt látni, hogy az egész iskola körül fák és zöld növényzet van.

– Milyen tapasztalatot tud hasznosítani az iskola a látottakból az iskolai közösségi szolgálat terén, illetve az Erasmus+ projektben? 

Szöllősi Judit: – Amire mindenképpen oda kell figyelnünk, hogy ne csak összedobált ikszes órák legyenek, amiből végül kijön az 50, hanem hogy legyen eleje, vége, legyen célkitűzés és értékelés. Nagyon jó lenne projekt-, illetve probléma-alapú megközelítéssel kitalálni az ikszes tevékenységeket, és magába a tervezésbe jobban bevonni a diákokat, hogy ne csak egyszerű végrehajtók legyenek.  

Szabó Zsófia: – A hollandok nagyon jól tudják motiválni a diákokat az önkéntességre. Az egyik jelmondatuk az, hogy tegyél valami jót a közvetlen környezeteddel és az abban élő emberekkel. Ez egy természetes jelenség a gyerekek számára is, ezt láthattuk a saját szemünkkel is. Örülnék neki, ha ezt a szemléletet a mi diákjaink is átvennék. 

Tánczos Tímea: – A rendszerben gondolkodás egy újabb lépcsőfokát láttuk. Amit Hollandia mutatott, az az, hogy nem feltétlenül csak azt az irányt kell képviselnünk, hogy az úgynevezett „kötelezőket” megkedveltessük a hazai fiatalokkal. Sokkal inkább az a cél, hogy megértessük, megszerettessük velük a közösségi tevékenységeket, hogy már ne csak az 50 óra lebegjen a szemük előtt, hanem önmaguktól tudjanak és akarjanak segíteni és részt venni hasonló munkakörökben.   

Szalánczy Gábor: – Itt mindenképpen a service learning módszertan megismerését és átvételét kell első helyen említenem, amelyben egyensúlyban van a tanulási cél és a közösségi szolgálati tevékenység, ahol a szolgálat és tanulási cél azonos mélységű, és mindkettő erősíti a másikat minden résztvevőre vonatkozóan. Erre láttunk jó gyakorlatokat és kiváló példákat. 

A másik fontos dolog annak a szemléletnek az átvétele, amely a holland oktatást és a holland tanárokat jellemzi. Ennek az attitűdnek a mélyebb megismerése és az IKSZ rendszerünkbe történő adaptálása fontos célkitűzéseim között szerepel. A tanulók munkájában a felhatalmazás növelése és a motivációjuk erősítése a holland, tanulói önkéntes rendszer olyan elemei, amiket érdemes átvenni.   

Végül pedig, a már említett skills/competence based értékelés és monitorozási rendszer átvételét tartom érdemesnek, természetesen a magyar és „európás” viszonyokra adaptálva. 

– Mi volt a legjobb szakmai és személyes élményük a találkozón? 

Szabó Zsófia: – Nekem ez volt az első alkalom, hogy részt vehettem egy ilyenen. Nagyon jó volt látni, hogy az összes nemzet egy célért dolgozik, mindenki hozzáteszi azt, amiben ők a legjobbak. Mindenki nagyon motivált, kedves, segítőkész és gyermekközpontú volt. Érdekes volt azzal szembesülni, hogy a különböző országoknál mennyire máshogy működik ez az egész önkéntes rendszer, hogy az 50 óra az csak nálunk 50 óra, a többieknél máshogy néz ki. Szakmai szemmel elég motiváló volt, ahogy a holland iskola kinézett, a kis műhelyekkel, tanuló szigetekkel, az inkább közösségi térnek tűnő tanárival. Az egészet egy csodás erdő vette körül, ez egy nagyon inspiráló környezet. Megdöbbentő volt látni, hogy a diákoknak gyakorlatilag a 99%-a biciklivel jár iskolába, ezzel is védik a környezetüket. A meghívott vendégeken pedig látszott az alázat és az elkötelezettség, még a 13 éves előadó gyerekeken is. Rendkívül jó érzés volt egy ennyire elfogadó és támogató környezetben lenni.  

Tánczos Tímea: – A legjobb személyes élményem a projektben résztvevőkkel való közös csoportos munkák, ahol nagyon jó volt ismét összevetni a különböző háttérből érkezők nézőpontjait és tanulni egymás gondolkodásmódjából. A szakmai is ehhez kapcsolódik, nagy élmény volt számomra a holland fiatalok előadásait meghallgatni, sok szakmai és személyes felismerésem volt ezen alkalmak során. Inspiráló és csodálatos, hogy a projekt által egy olyan országot ismerhettem meg, ahol a jelenlegi szervezettségi formája mind az oktatásnak, mind a diákoknak példaértékű.   

Szalánczy Gábor: – Amikor az ERASMUS+ projektünk kidolgozásra került, akkor a service learning módszertanának hazai meghonosítása volt az egyik alapcél. Nagyon jó volt azt látni, hogy minden pályázati partner, de különösen a holland fogadó iskola képviselői „ugyanazt a nyelvet beszélik” és hasonlóan gondolkodnak a közösségi szolgálat módszertanával kapcsolatban. 

Személyes élményeim között a kirándulásokat, a kulturális programokat, a városnézéseket és az iskolalátogatást kell megemlítenem. A gyönyörű csatornák, a hajókázás és a sok-sok bicikli élménye. 

Szöllősi Judit: – Szuper volt látni, hogy mennyire jó a csapatunk, akikkel az Európát képviseltük. Nagyon jó volt közösen ötletelni az inspirációk hatására. Tanulságos volt megtapasztalni, hogy milyen kedvesek az emberek Zeistban, hogy milyen zöld, tiszta és rendezett a város, és hogy a partneriskola mennyire ideális körülmények között dolgozik.