LEVIMORE PROJECT – Tanári beszámoló – Csehország

Újrahasznosítás

Csehországba tett utazásunk egy felejthetetlen élmény volt, amely tele volt kulturális felfedezésekkel és oktatási kalandokkal. Egy hét alatt különböző városokat és régiókat fedeztünk fel, miközben mélyebben megismertük az ország történelmét, kultúráját és hagyományait.

Maga a program fő üzenete az újrahasznosítás volt, mivel a projekt neve is ezt tükrözi: LEss VIrtual MOre Real. Az egész hét programjait is eköré szervezték: az állatkerttől a workshopokon át – amelyen a diákok műanyag palackokból készíthettek ízléses ékszereket és kulcstartókat – a fémállatkertig, ahol fémhulladékokból készítettek állatokat és egyéb kiállítási tárgyakat láthattunk. De a virtuális tér is nagyon szükséges volt, mivel a török csoport csak online tudta bemutatni a prezentációját.

Prága csodái

Az első napon Prágában kezdtük kalandunkat. Prágában belevetettük magunkat a város gazdag történelmébe, meglátogattuk a Károly hidat, a John Lennon Falat és a Wallenstein kertet. Az utóbbit emelném ki, mivel egy gyönyörű franciakertet csodálhattunk meg, ahol a cseh törvényhozás székhelye is található. Nem mellesleg a pávák szabadon vannak engedve ebben a kertben.

A következő napon felfedeztük a prágai Obecní důmot – magyarul Reprezentációs ház – egy gyönyörű szecessziós épületet, amelynek belső részletei is lenyűgözőek voltak. A délutánt a Morva folyón hajózva töltöttük, miközben Prágát egy másik perspektívából csodálhattuk meg, hála az idegenvezetőnek.

Programok Zlín városában

A harmadik napon Zlín városában jártunk, ahol ellátogattunk a szakiskolába, amelynek a tanárai szervezték a programokat. Ebben az iskolában a diákok olyan szakterületeken tanulhatnak, mint a robotika, webdesign és különböző szakmák. Délután pedig a helyi állatkertben barangoltunk, amely olyan hatalmas, hogy nem is volt időnk rendesen bejárni. Másik különlegessége, amit kiemelnék, hogy a látogatók közelebb érezhetik magukat az állatokhoz, mivel több olyan részt alakítottak ki, ahol megsimogathatóak az állatok vagy átsétálhatunk egy olyan folyosón, ahol nincs rács ember és állat között.

Történelmi felfedezések és búcsúbuli

A negyedik napon történelmi felfedezések vártak ránk, amikor Modrában látogattuk meg a skanzent, majd felfedeztük a közeli Velehrad apátságot, ahol a vallási történelem részleteibe mélyedtünk el. Később pedig elragadtatva néztük meg a Buchlovicei kastélyt és annak hatalmas kertjét, valamint ellátogattunk Staré Městóba, ahol a már említett fémállatkert különleges alkotásaival ismerkedhettünk meg.

Az utolsó előtti napon Luhačovicében jártunk, amely híres gyógyvizeiről és különleges ostyáiról. Aznap este egy búcsúbulival zártuk az utazást, ahol a diákok rögtönözve szerveztek egy karaoke estet, amire tettek még egy lapáttal, mert egy közös tánc lett a vége. Ez egy elég erős pillanat volt számomra, mivel a diákok és tanárok többsége közösen énekelt és/vagy táncolt.

Itt láttam meg igazán, hogy miért is nagyszerű ez a programsorozat. Különböző országok diákjai önfeledten szórakoztak és ezt gyönyörű volt látni, és persze ebben részt venni!

Az utolsó nap hivatalosan elbúcsúztunk egymástól, a diákok bemutatták a saját hazájukat és városukat, kultúrájukat. Mi tanárok pedig meglátogattuk a helyi cipőmúzeumot. Elsőre nem tűnhet valami érdekesnek, de kellemes csalódás ért minket is. Egyszerre jelenítettek meg divattörténelmet, Zlín városának a múltját, továbbá a világ összes helyéről állítottak ki lábbeliket, hol tradicionális viseletet, hol pedig valami extrém furcsaságot. Mindezt kiegészítve egy természettudományos sarokkal, valamint egy rajzfilmes kiállítással.

Összességében hihetetlenül élveztem ezt a hetet, mivel minden nagyszerű volt. Az időjárás is csodálatos volt, a külföldi kollégák, a helyek, a diákok, tényleg minden. Egyetlen dolgot tudnék csak megemlíteni, hogy több tradicionális cseh ételt kóstoltam volna.

Online és offline harmónia

A programokon érződött a fő irányvonal, amelyet a beszámoló elején ismertettem. Ez a hét tökéletesen bemutatta, hogy még mindig érdemes a környezetünkkel foglalkozni, nem csak az online térben mozogni. Ettől függetlenül a másik terület is fontos, mivel néhány problémát a virtuális eszközökkel tudtunk áthidalni. Az út tanulsága szerintem: harmonikusan éljünk mind a két „világban”. Kerüljük az online terek szélsőséges használatát, de mértékkel és helyesen igenis használjuk fel az életünkhöz. Meg persze jelen esetben a tanításhoz is.

Magyarosi Attila
tanár